Intézménymutató:
Nemzeti Liberalis Part /Partidul National Liberal PNL/
1993. május 1.
A Demokratikus Konvenció három tagpártja, a Parasztpárt, a Polgári Szövetség Pártja és a Liberális Párt nyílt levélben foglalt állást Tőkés László románellenes kijelentésével /etnikai tisztogatás/ kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2., A román ellenzék bírálja Tőkést. = Magyar Hírlap, máj. 5./
1993. május 28.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíró kérésére kifejtette véleményét a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt leveléről. Markó hangsúlyozta: "a leghatározottabban vissza kell utasítanunk a Tőkés László személyét ért támadást. Másfelől azt a koncepciót, amely ebből a levélből kibontakozik." Ez ugyanis a nemzetállami felfogás, "ami ellen mi három év óta következetesen harcolunk." Ez ugyanis nem egyeztethető össze az RMDSZ autonómia-felfogásával. A levél súlyos hamisításokat is tartalmaz, mentegeti a kisebbségellenességet, amely érvényes az egész 75 esztendőre. A levél azon állítása sem igaz, hogy a két világháború között a magyar kisebbség nem fordult panasszal a nemzetközi fórumokhoz. A Magyar Párt számtalanszor megkereste a Népszövetség illetékes fórumait. /Béres Katalin: Mikor volt itt kisebbségi Kánaán? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./
1993. június 14.
Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1993. június 17.
Jún. 17-én Bukarestben a hat legjelentősebb ellenzéki párt kormányzási paktumot kötött. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Szövetség Pártja, az RMDSZ, a Liberális Párt és a Demokrata Párt /NMF/ által aláírt jegyzőkönyv értelmében a középen elhelyezkedő pártokból létrehozott legjelentősebb politikai erő lesz képes kivezetni az országot a válságból. Ez az ellenzéki koalíció 47 %-kal rendelkezik a parlamentben, szemben a kormány 34 %-os támogatottságával. Az új koalíció felvállalja a kisebbségek helyzetének rendezését is. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatpárti egyezség. = Magyar Hírlap, jún. 19./
1993. június 29.
Elmérgesedtek az ellentétek az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja /PSZP/ két vezető politikusa, Nicolae Manolescu elnök és Stelian Tanase között. Az utóbbi híveivel kiválik a pártból. Döntésük oka: a Demokratikus Konvenció elutasította a tervezett fúziót a Liberális Párt 1993 elnevezésű tömörüléssel. A kilépők zömmel a PSZP parlamenti frakciójának tagjai, így Manolescu pártjának parlamenti csoportja megszűnik. /Szakadás a román PSZP-ben. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1993. július 6.
A Liberális Párt magába olvasztotta a Polgári Szövetség Pártjából kiváló liberális frakciót, ezzel a Liberális Párt kilenc képviselőt és három szenátort nyert, a parlamentben a harmadik legjelentősebb tömörülés lett. A Liberális Párt rendezni kívánja kapcsolatait az RMDSZ liberális szárnyával, abban a reményben, hogy ők is csatlakoznak a liberális mozgalomhoz. /Bogdán Tibor, Bukarest: Liberális fúzió. = Magyar Hírlap, júl. 6./
1993. július 22.
A szabadegyetemen, Bálványoson, az első napon, júl. 20-án Németh Zsolt a Fidesz nevében "bálványosi folyamatnak" nevezte a romániai és magyarországi liberálisok és demokraták közötti párbeszédet. Dr. Octavian Buracu polgárjogi harcos és Horia Rosu ifjú liberális pártvezér tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ A Demokratikus Konvencióval való együttműködést nehezíti, hogy az egységes román nemzetállam alkotmányban rögzítését szorgalmazza az ellenzék több vezetője is, mondta el Bálványosfürdőn Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Valenti Gagrielescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi frakciójának vezetője szerint a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ között nincs komoly nézeteltérés. /A nemzetiségi kérdés kezelésében megosztott Iliescu ellenzék. = Magyar Nemzet, júl. 22./ Az első napon nem jelent meg a Demokratikus Konvencióhoz tartozó négy meghívott: Emil Constantinescu elnök, Smaranda Enache, Nicolae Manolescu és Vladimir Tismaneanu. /Bálványosi kérdőjelek. = Új Magyarország, júl. 24./
1993. július 29.
Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./
1993. december 22.
Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1994. március 9.
Deák János altábornagy, a magyar honvédség parancsnoka Dumitru Cioflina altábornagy, a román hadsereg vezérkari főnöke meghívására márc. 6-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Aláírták a két hadsereg közötti 1994. évi együttműködési tervet, majd Deák János márc. 9-én találkozott az új védelmi miniszterrel, Gheorghe Tincával. Deák János látogatásáról a román sajtó nem adott hírt, Tinca sem tett erről említést a vele készült interjúkban. Az új védelmi minisztert márc. 8-án iktatták be hivatalába. - A román sajtóban támadták az új védelmi minisztert. Horia Rosu, a Liberális Párt `93 elnöke kijelentette, hogy Tinca személyében a Securitate egyik tagja tölt be miniszteri tisztséget. /Magyar Nemzet, márc. 10./ Deák János a Romániai Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy viszonozta Cioflina 1992-es látogatását. 1993-ban nem volt ilyen szintű látogatás a két fél között. A cél az együttműködés, a katonai kapcsolatok folyamatosságának biztosítása. A román fél arról tájékoztatott, hogy a jövőben kivonják a rendszerből a harcászati rakétákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
1994. március 28.
Márc. 25-27-e között az RMDSZ Szabadelvű Köre Csíkszeredában megtartotta első országos programadó gyűlését. Meghívottként jelen volt Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke, Törzsök Erika az SZDSZ, Medvigy Endre az MDF képviseletében. Záróközleményük szerint elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepel a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, a gazdaságpolitika és önkormányzati politika, továbbá a kulturális önszerveződés stratégiája. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Eckstein Kovács Péter, alelnökök: Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1994. március 30.
Az ET jelentéstevőinek zsúfolt programja volt, sorra tárgyaltak a pártok, a kisebbségi szervezetek, az egyházak képviselőivel, találkoztak Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad. Funar a román állam elleni mesterkedésnek mondta az RMDSZ memorandumát. A Demokratikus Konvenció /DK/ az ellenzék véleményét tolmácsolta: a hatalom elodázza az ajánlások teljesítését. A Liberális Párt`93 memorandumban foglalta össze azokat a területeket, ahol az ajánlásokat nem vették figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Gheorghe Funar követelte, hogy a raportőrök jelentését vitassa meg a parlament, König ezt visszautasította. Az RMDSZ nevében Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő tárgyalt. Pontról pontra végigvették, hogy mit teljesített Románia az ajánlásokból. A román kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalások teljesítésére, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ írásban nyújtotta be észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1994. április 13.
A tervek szerint a hónap végén aláírják a román-jugoszláv alapszerződést. Több ellenzéki pártnak súlyos kifogásai vannak. A parasztpártiak véleményét Ioan Diaconescu tolmácsolta: az aláírás a kommunista kormány támogatását jelentené. A Liberális Párt`93 nevében Stelian Tanase figyelmeztetett: Bukarest most az orosz kártyára játszik a délszláv konfliktusban. /Magyar Hírlap, ápr. 13./
1994. június 23.
A képviselőházi vitában gyakorlatilag az összes kisebbségi oktatást szolgáló RMDSZ-javaslatot elutasították, így az ország történelmét és a földrajzát románul kell tanítani, akárcsak az egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakoktatás esetében a szaktárgyakat, a törvény tiltja az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezését, elveszi az egyházak jogát hagyományos iskolahálózatuk működtetéséhez. A törvény mellett végül jún. 23-án 207-en, ellene 39-en, az RMDSZ és a Liberális Párt`93 képviselői szavaztak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./, 14-en tartózkodtak. /Népszabadság, jún. 24./ Az RMDSZ képviselőházi csoportja nyilatkozatában keserűen és felháborodással állapította meg, hogy az oktatási törvény tervezete jelenlegi formájában abszolút elfogadhatatlan a romániai magyar közösség számára, hiszen nyilvánvaló és minősíthetetlen szentesítését jelenti a kisebbségek diszkriminációjának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jún. 24./
1994. július 21.
A Polgári Szövetség Pártja és a Nemzeti Liberális Párt júl. 21-én aláírta az egyesülési jegyzőkönyvet, létrehozva a Polgári Liberális Szövetséget. /Magyar Hírlap, júl. 22./
1994. augusztus 26.
Qintus pártjával /Nemzeti Liberális Párt/ látványosan közeledik a Vatrához, felvállalva a Vatra Romaneasca célkitűzéseit. Miron Mitrea szakszervezeti vezetőt a kormánypártban várják, Victor Ciorbea, a szakszervezeti társvezető pedig a Demokratikus Konvenció felé orientálódik. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 26./
1994. szeptember 21.
Szept. 21-ére tűzték ki Vacaroiu kormányfő és a Demokratikus Konvenció /DK/ találkozóját. A megbeszélés elmaradt, mert a DK tagjai között a Liberális Párt`93 két vezetője is helyet kapott, a miniszterelnök azonban nem volt hajlandó tárgyalni velük. A DK emiatt felháborodottan visszautasította a meghívást. /Magyar Nemzet, szept. 22./
1994. szeptember 22.
A román parlament hét tagja, Adrian Motiu RNEP-szenátorral, a Szenátus alelnökével az élen az amerikai törvényhozáshoz intézett levelében azt kérte, hogy ne hagyják jóvá Alfred Moses jelölését az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének. Az egyik aláíró a kormánypárt tagja. Levelükben azt állították, hogy Moses közeli kapcsolatban állt Ceausescuval. Valójában Moses nyíltan helytelenítette a szélsőséges román nacionalizmust. A kormány szept. 22-i nyilatkozatában elítélte ezt a levelet, már megadta hozzájárulását a diplomata kinevezéséhez. A kolozsvári Interetnikai Társaság közleményében aggodalmának adott hangot, hozzátéve, hogy a szenátorok Alfred Moses etnikai hovatartozását és extrémizmusellenességét kifogásolták. A BBC-ben Ioan Gavra cáfolta, hogy a szenátorokat képviselőket Alfred Moses zsidó volta motiválta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25., Népszava, szept. 23., a levél szövege: Média (Nagyvárad), okt. 5./ A Liberális Párt kizárta tagjai sorából azt a két szenátort, akik Alfred Mosesnek, az Amerikai Zsidó Közösség vezetőjének bukaresti nagykövetté való kinevezése ellen írtak levelet az amerikai szenátusnak. /Népszava, szept. 26./
1994. szeptember 26.
Kizárta tagjai sorából a Liberális Párt`93 azt a két szenátort, akik aláírták az Alfred Moses nagyköveti kinevezése elleni tiltakozást. A kormánypárt szenátora pedig szept. 24-én visszavonta aláírását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja felelősségre kívánta vonni koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőit, azok azonban nem jelentek meg a helyszínen, diktátumnak nevezték a szept. 24-i találkozásra való felszólítást. Ezután a kormánypárt közleményben jelentette be, hogy fontolóra veszi az együttműködés további lehetőségeit. /Magyar Hírlap, szept. 26./ Az elnöki hivatal véleményét tükröző Adevarul szintén elítélte a nagykövet kinevezése elleni tiltakozást, hozzátéve, hogy Alfred Moses az Amerikai Zsidó Bizottság elnöke. /Magyar Nemzet, szept. 26./
1994. november 1.
Petre Litiu, a Liberális Párt`93 kolozsvári képviselője kijelentette, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció kerékkötője. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1994. december 28.
A napokban visszafogadták a Demokratikus Konvencióba /DK/ a Nemzeti Liberális Pártot /NLP/. Az NLP Radu Campeanu vezetésével az RMDSZ konvenciós tagsága miatt vált ki a DK-ból. Időközben változás történt az NLP vezetésében /jelenleg Mircea Ionescu Qintus az elnök/, azonban korábban a DK hajthatatlannak bizonyult az NLP visszatérési kérelmeivel szemben. Most viszont fordulat történt. /Új Magyarország, dec. 28./
1994. december 28.
A napokban visszafogadták a Demokratikus Konvencióba /DK/ a Nemzeti Liberális Pártot /NLP/. Az NLP Radu Campeanu vezetésével az RMDSZ konvenciós tagsága miatt vált ki a DK-ból. Időközben változás történt az NLP vezetésében /jelenleg Mircea Ionescu Qintus az elnök/, azonban korábban a DK hajthatatlannak bizonyult az NLP visszatérési kérelmeivel szemben. Most viszont fordulat történt. /Új Magyarország, dec. 28./
1995. január 10.
A Liberális Párt`93 Neamt megyei szervezete a párt temesvári képviselőjét, Horia Rusut javasolja államfőnek az 1996-os elnökválasztáson. Ezzel megoszthatják az ellenzék egységét. Rusu európai demokratizmusával, toleranciájával messze túlmutat ellenzéki kollégáin. /Magyar Nemzet, jan. 10./
1995. január 11.
Corneliu Coposu, a Nemzeti és Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke letette a garast Emil Constantinescu mellett, viszont Dinu Patriciu, a Liberális Párt`93 elnöke szerint más ellenzéki elnökjelöltre lenne szükség. /Népszabadság, jan. 11./
1995. január 11.
Az RMDSZ-ben létezik egy liberális csoportosulás, jelentette ki Dinu Partriciu, a Liberális Párt`93 egyik vezetője. "Becsülettel bevalljuk, hogy az RMDSZ széttörésére számítunk." "...akkor majd lesz gondunk arra, hogy a magyar liberálisokat a mi pártunkhoz kössük." - mondta a Cotidianul jan. 10-i számában. /Új Magyarország, jan. 11./
1995. január 16.
A Liberális Párt`93 jan. 17-i sajtótájékoztatóján Horia Rusu ügyvezető elnök kifejtette: jobb lenne, ha az RMDSZ a Demokratikus Konvención kívül működne. Az RMDSZ autonómia-tervét ellenzi a Román Szocialista Párt és a Polgári Szövetség Pártja is. /Új Magyarország, jan. 18./
1995. január 22.
Az erdélyi magyar főpapok jan. 5-i nyilatkozatukban felemelték szavukat Tőkés László papi és emberi tisztessége mellett. Gyanakvást kelthet az az időbeli egyezés, ahogy az erdélyi magyarság egységének ellenségei színre léptek. Vezető román kormánypárti politikus szerint hiba volt az RMDSZ engedélyezése, Bitay Ödön bejelentette, hogy szociáldemokrata pártot hoznak létre, tehát belülről bomlasztják az RMDSZ-t. A diverzió annyira nyilvánvalóvá vált, hogy a szociáldemokrata Balogh Edgár és Dáné Tibor elutasították Bitay ötletét. Most pedig a Liberális Párt`93 egyik vezetője jósolta meg az RMDSZ széttörését, írja Szacsvay Tamás, majd ismerteti a Tőkés László elleni támadást. Megjegyzi, hogy Nagy Benedek röpiratának szóhasználata román szerzők Tőkés László ellen írt cikkeire hasonlít, a "Gonosz rabjának" vagy "az Ördög szolgájának" nevezve a püspököt. Az írás mondatszerkesztése idegenszerű. Ezenkívül Nagy Benedek a katolikus-református ellentéteket akarja felszítani, szerencsére eredménytelenül. /Új Ember, jan. 22./
1995. január 30.
Jan. 30-án ülésezett a Demokratikus Konvenció /DK/ tanácsa. Az ülésen az RMDSZ jelen levő vezetői kérésére megtárgyalták a szövetség elleni támadások nyomán kialakult politikai helyzetet. Az ülés után a DK nyilatkozatot adott ki. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 31., 461. sz./ A nyilatkozat a kisebbségi kérdés rendezésének alapjaként a gyulafehérvári nyilatkozatot és az ET dokumentumait jelölte meg. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa "nem sérti az ország egységét és integritását." Az interetnikai kérdéseket parlamenti úton kell megoldani. A belpolitikai feszültség Románia elszigetelődéséhez vezet. Az RMDSZ és a DK egyes tagjai közötti nézetkülönbségek nyílt elemzésére munkacsoport alakult. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., MTI, Népszava, jan. 31./ A Liberális Párt`93 vezetőinek nem tetszik a DK közleménye, Horia Rusu ellenzi az RMDSZ-szel kötött "fegyverszünetet". /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./
1995. február 4.
Az ellenzéki Romania Libera egymás mellett közölte Gheorghe Funar és Tőkés László fényképét, a hozzáfűzött szövegben egyívásúnak állította be mindkettőjüket. "Anton Uncu főszerkesztő jó ideje kürtöli, hogy az RMDSZ hívta elő az RNEP-t, hogy a csaló és a püspök egy húron pendülnek." - írja Szász János. A Polgári Szövetség Pártja, a liberális párt jobbra csúszott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4-5. p./
1995. március 22.
A Román Demokratikus Konvenció márc. 22-i ülésén Emil Constantinescut választotta elnöknek. Előzőleg kilépett az ellenzéki szövetségből az RMDSZ, a Liberális Párt`93, a Polgári Szövetség Pártja, a Román Szociáldemokrata Párt. /Magyar Nemzet, márc. 24./
